4-en Sopronban: 2007 június

Szép potya hét a Lővérek lábainál!
A nagy felújítás és költözési para után (Oroszvég u.) igazán megérdemeltnek éreztük az egyhetes pihenőt. Valahogy így is terveztük, ekkortájt, belföldre, így nagyon örültünk Anyu és Sanyi ajándékának (amit így is ismét köszönünk), hogy menjünk helyettük Sopronba. Egyszer régen már jártam velük itt, emlékeim szerint egy gyönyörű városka volt. És valóban :)

Érkezés

• Kicsitnehezen indult be a dolog: konkrétan majdnem hazahúzhattunk... Úgy kezdődött, hogy közölték, a szobánkat már valaki elfoglalta. Majd nem is találták a mi foglalásunkat, nevek sehol, nekünk semmi papírunk. Para, telefonálás, Anyu veszekszik a recepcióssal egy pár sort, Sanyi nem érti, stb... Gyurcival csak nevetgélünk, szinte éreztük, hogy ez nem lesz egy sima ügy... :). Majd megnyugtatás: adnak egy másik szobát. Megnyugvás után a nem meglepő meglepetés: kiderül rosszkor jöttünk. Csak egy héttel korábban végülis... :) De rendesek megkaptuk a szobát. Igaz utána ránk telefonáltak, hogy ha lehet egy pár órát még ne nagyon pakoljunk ki, mert lehet, hogy megjönnek az eredeti tulajdonosok... hála Istennek nem jöttek végül, így este 9-kor már teljesen el is foglalhattuk az überrégistílecicpoma lakosztályt... Ahol egyébként nagyon jól érezük magunkat, szuper volt!
  

Nagycenk

• Itt szuper alaposan végigjártuk a Széchenyi Kastélymúzeumot (hihetetlen mi mindent csinált az ürge ...)
• Megnéztük a több száz éves 2,5 km-es, világhírű hárfasort (persze csak az elejét, mert még nem volt nálunk kullancsírtó, és hát nem specializálódtak a turistákra: fű magas, no sétány...)
• Kisvasutoztunk egyet Barátságra meg vissza (nem nagy szám, nincs ott semmi, maga a kisvonat az érdekesség: régi kis gőzös)

Bécs: ezt meg kellett járnunk :)

• Szóval hallottuk (Gabikától), hogy Bécsben szuper jó biobolthálózat van, valamiért úgy gondoltuk, meg kell néznünk. Szóval nem vagyunk teljesen normálisak, de képesek voltunk kimenni csak emiatt... Óriási választék, nagy bolt, az árak kb ugyanazok mint nálunk, vagy picivel drágább. Szép volt, jó volt, de fölösleges :)
  
• No annyiban nem volt fölösleges, hogy azért Eisenstadtba benyomtunk egy Gyurci kedvenc szuper gyrost!

Sopron:

• Belváros: nem győztük kapkodni a lábunkat, fejünket és minden házat egyenként megcsodálni, fényképezgetni... egy mini ékszerdoboz, kb 3 óra alatt kényelmesen bejártuk!
• Károly kilátó: majdnem lementünk a térképről, de végül mégiscsak megtaláltuk :) Itt konkrétan halálfélelmünk volt... majdnem. De tényleg. Pont jött a vihar, amúgy sem éreztük csúcs biztonságban magunkat a két kis vékonyka rúdú korláttal körbevett placnin a világ tetején, de még elkezdett villámlani is, ill a szél majdnem lesüvöltött. Szóval úgy közlekedtünk ott, mint a tengeri betegek, és még közös képet is elfelejtettünk csinálni. Jóformán fel sem mentünk, már lekívánkoztunk. De a kilátás gyönyörű volt! Az alsóbb szintről tudtuk is hosszabban élvezni :)
• Szalamandra tónál is voltunk: ahol szalamandrát egy szálat sem láttunk, annál több kisbékát viszont! Cukik!
  
• SÖRTÚRA: megtanultuk, hogy kell sört inni, és hogy a régi sörök helyett, ma már mást gyártanak, hol keressük az igazit ..:), stb
  

Fertőráklos: strandolás, hajókázás, lángosozás, fagyizás, stb fincsiségek...

Szép volt, jó volt, rövid volt. Kell a két hét nyaralás, mindíg mondjuk, de azért nem panaszkodhatunk így sem!

Zakopane - Lengyelország

A múlt hetet Lengyelországban töltöttük Hajnikával és Janival. Itt ünnepeltem egyrészt a 30. szülinapomat, másrészt pihentünk és élvesztük a tél végét.
Első ott töltött nap gyönyörűen sütött a nap, hát úgy döntöttünk, azonnal fel is megyünk a Kaszprovira. Fel is gyalogoltunk a libegőig, de mivel kb 3 órás sor várakozott, inkább egy másik program mellett döntöttünk egyelőre. Több órán keresztül lovaskocsikáztunk, ill. gyalogoltunk a latyakos hóban és hidegben egy gyönyörű szép tengerszem tó kedvéért! Aamiből viszont nagyon sokat végül nem láttunk, mert totál be volt fagyva :). De a hó a tetején szép volt! No meg a pacizás sem volt pite élmény, az tuti. Gyurci csonzo popsikája eléggé megsínylette a dolgot :) Hajnikáék majd biztosítják a képeket, nekünk nem sikerült elvinni a gépünket...
Másodnap korán reggeli kelés, elsők között állunk (gondoltuk) a sorban a libegőnél... Hát sikerült 7:40-re kiérnünk, nyitás után 10 perccel (nem rossz, egy picit korábbra terveztük, de a reggi csomagolóink elaludtak...) A sor pontosan ott végződött, mint előző nap. Murfy, vagy mi. Innen visszaút már nem volt, lázadás ide, vagy oda, még egyszer meg nem másszuk a negyed hegyet a libegőért .... És a sor valóban 3 órásnak bizonyult. Kicsit nehezen, nyügösen, néha hisztisen is, de azért kibírtuk. Persze megérte, gyönyörű hegyek, szép pálya, magasság, hó... Jani kicsit jógázott a hóban, seggen, elindulás előtt, de végül túlélte a feketepályás lesiklást! Egy jó pizza után fordultunk is vissza, sajnos medvét nem láttunk. Csütörtök Krakkóban voltunk... szép-szép, de láttunk már ilyet. Ráadásul sikerült csípkelődni is, de azért túlétük :) Az idegenvezetés viszont szuper volt!
Sajnos rövid volt az utazás, pénteken már jöttünk is haza.... szép volt, jó volt, reméljük egyszer még visszamegyünk :) Ajándéknak ezúttal csak harapnivalókat hoztunk haza: ofza, koza sajtocskák, és kabanossziiiii...

Életünk leghosszabb utazása

Tegnap tudtuk meg, hogy babát váunk! Ennél hosszbb és boldogabb utazásunk nem hiszem, hogy lesz :)

Thaiföld: 2006. február 9-26.

Pattaya: 8 nap - Bankok: 7 nap (Ayuttaya, Úszópiac)

Az első saját szervezésű utunk mély nyomokat hagyott bennünk. Hazérkezve minimum 2 hétig depresszióztunk, hogy mit keresünk mi itt, a hidegben, az idegörlő hajtásban... Miközben Tháiföldön: 35 fok, isteni kaják, thái masszázs minden nap, nyugalom és bölcsesség...

Egyiptom: 2006. szeptember 22. - október 4.

Kairó: 3 nap - Luxor: 2 nap - Hurgada: 6 nap

Második saját szervezésű utunk volt ez az egyiptomi, és ismét nem csalódtunk. Ha igazi ismeretekre, izgalmakra vágysz, ez a legjobb és legköltséghatékonyabb módja az utazásnak.

szeged

Apósomékat látogattuk meg Szegeden, egy kis karácsony utáni pálinkázás reményében.
Örömmel vettem tudomásul, hogy a vendégszeretetük cseppet sem változott, fél kupica házi vegyessel vártak, na meg persze ebéddel, ami húslevesből, töltött húsból és marhapörköltből állt.

• Ott aludtunk, a sogórnőmék is velünk jöttek, mármint le.
• Egész álló nap az ebéd fáradalmait hevertük ki, én olvasással (Wass Albert: adjátok vissza a hegyeimet), Kinga pedig kártyázott az apjával meg a keresztlányával.

Ma reggel egy kiadós reggelit követően indultunk is haza.
Nem volt valami izgi, de nem is vártuk, viszont így év vége felé tökéletes.
Ezt Gyurci írta Kingaként bejelntkezve.